Igazán jóleső érzés, ha masszázs után azt látom, hogy vendégeim elégedetten nyújtóznak, forognak , szemlátomást belakják testüket. 

A minap egyikük elmesélte, hogy évekkel ezelőtt rendszeresen jógázott  és akkor érezte magát ennyire "egyben".  Nem tudom, azóta visszatért-e az órákra, de abban biztos vagyok, hogy önmagunk érzékelése kulcsfontosságú a testünkkel való  viszonyunkban. Saját tapasztalatunk arról, hogy mennyire vagyok ruganyos; mik a tartópilléreim; merre esik jól tovább mozdulni - nem csak arról, hogy hol fáj, hol feszül, hol van elakadásom.

Jómagam ugyan nem jógáztam rendszeresen, de folyamatosan mozgok; táncolok, tornázom, olykor futok  - s azt hiszem a legnagyobb motivációm nem is a ruganyosság megőrzése, a fájdalom elkerülése, vagy épp a fogyás (bár ezek sem jönnek rosszul)  hanem épp ennek az egyben, testben levésnek a gyakorlása, megtapasztalása.

Mikor masszírozni tanulok, az oktatás igen kellemes velejárója, hogy egymáson gyakorlunk; a mai napig elámulok, hogy egy intenzív, többnapos kurzus után mennyivel összeszedettebbnek, energikusabbnak, élettelibbnek érzékelem magam.

Ezért  bólogattam magamban lelkesen, amikor a thai masszázsról szóló könyveket keresve rábukkantam  lusták jógája("lazy person's yoga") kifejezésre.

Az ordas nagy tanulság: mozogni egy csomó minden miatt hasznos. Úgyis jön a jó idő, elő lehet venni a futócipőt, a jógaszőnyeget a sarokból - ha a dinamikusabb vonalat viszed.  Ha inkább a macskával azonosulsz, nézz körül itt.

(forrás: giphy)